Az elméd megmondja neked, hogy mi értékes, jó időtöltés és mi nem. A dobozod tartalma osztályozza és értékeli a cselekvéseket és a várakozás nem tartozik az elme szerinti hasznos helyzetekhez. A várakozás olyan tevékenység, aminek ha ellenállsz, feszültségbe lépsz. Ha nem tudsz eggyé válni a térrel és és önzőséged akarásod elengedni , akkor kellemetlen tapasztalás lesz várakozni.
A várakozás lecsillapítja a külső zajokat és kérdés mit hallasz jobban, az ego sipákolását, vagy szíved hanghullámainak dallamát? Azonnal akarsz mindent és nem tudod, hogy sok dolog együttállása szükséges, hogy valaminek itt legyen az ideje. Mindig nézz ezen a valóságon túl, mert a 3D-ből nem láthatod mennyire szervezetten mennek a dolgok.
Ami van, és ami lehetne, az e közötti különbség szenvedésed gyökere. Ha nincs ráhatásod a várakozásra, fölösleges azon pörögni, hogy milyen lenne máshogy! Az elméd vázolja neked a különböző színes képeket, amit te elhiszel és ellenállásba mész bele. A várakozáskor nem tudod mi a következő pillanat, nincs fogódzód és elveszted azt, hogy ki vagy. A kontroll is elveszik, és bizonytalan mennyi ideig tart nem lenni. Az elme szerint kiszolgáltatottá válsz, mert nem te fogod a kormányt. Te egy utas vagy, akinek ráhatás nélkül kell várnia a következő leszállóra. Viszont, ha létezel, és összekapcsolódsz felsőbb éneddel a várakozás is ugyanolyan pillanat, mint bármelyik többi élethelyzet.
